Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


.:Kutyáról:.



 

Általános:

Az állatvédelem századunk egyre fontosabb törekvése. Az állatvédelem társadalmilag elvárt, hasznos tevékenység, amelynek lényegét Magyarországon az 1998-as állatvédelmi törvény így foglalja össze:
"Az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége!" Az egyre szigorodó büntetések ellenére még előfordulnak olyan esetek, ahol ártatlan állatokat bántanak. Akár börtönbüntetéssel is sújtható az a személy, aki súlyos állatkínzást követ el.

A természetben előforduló fajokat talán még nem is ismerjük teljes körűen, de nap mint nap fajok pusztulnak ki a kisebb hányadú természetes szelekció mellett elsősorban az emberi terjeszkedésnek köszönhetően. A természetes élőhelyek lecsökkennek és megváltoznak, a zárt területen pedig sokszor gondozatlan állatok élnek. Az emberek öncélra használják ki, használják fel az állatokat, akár a létszükségletről, akár szórakozásról beszélünk. Nap mint nap hallunk olyan állatkertekről, amelyben a körülmények nem elégségesek élőlények tartására, de sok állat szenved a cirkuszi mutatványok, a szépségipar és egyéb kísérletek miatt, és előfordulnak olyan hobbiállattartók is, akik nem gondozzák kisállataikat.

A fejlett országokban már tanítják az állatvédelmet az iskolásoknak. Azért fontosak ezek az ismeretek, mert a gyermekek már korán megtanulják, hogy hogyan kell kezelni az idegen állatokat és ezzel lecsökkenhet a balesettel végződő támadások száma, illetve a szabadon kószáló állatok száma is. Magyarországon ez még nem került az oktatási rendszerbe bevezetésre, de a gyakori kutyatámadások miatt célszerű lenne elgondolkodni rajta. Hazánkban sok állatmenhely működik, amelyek a kóbor állatok átmeneti elhelyezésére szolgál. Ha valaki kóbor állatokkal találkozik, nem csupán azzal tud segíteni, ha értesíti a legközelebbi menhelyet, hanem jó megoldás még az ideiglenes befogadás és új gazda keresés is. A kóbor állatok száma a szuka kutyák ivartalanításával is csökkenthető.

 

Gondozás:

 

SZŐRZET GONDOZÁSA:

A kutya szőrzete három szőrtípusból áll. A koronaszőr a nyakon, hátgerincen és combokon jellemző, kisebb mennyiségben a mellkason is megtalálható. Ez egy velőállománnyal rendelkező, vastag és hosszú szőrtípus. A durva szőrzetű fajtákon a koronaszőr dominál. A koronaszőr végek tüskére emlékeztetnek, amelyek belepik a testet, kiemelkednek a szőrzetből. Ez megmagyarázza a fajta elnevezéseket is, például a szálkásszőrű tacskó vagy a drótszőrű foxterrier. Ez a szőrzettípus a rövidszőrűekre nem jellemző. Ha előfordul, a nyak felső részénél és a hát mentén található, de bizonyos fajoknál teljesen hiányzik.
A fedőszőr is egy velőállománnyal rendelkező szőrtípus, amely a test egészén, szórtan található. Rövidebb a koronaszőrnél és általában vékonyabb is.
A pehelyszőr velőállomány nélküli szőrtípus, amely a legrövidebb és legvékonyabb a testen. A két másik szőrtípus alatt helyezkedik el. Ezek a vékony, de rendkívül sűrűn elhelyezkedő szőrök biztosítják a test melegének megőrzését, ez a réteg védi meg az állatot a megfázástól.
A fenti három szőrtípus mellett létezik egy különleges szőrzet, a tapintószőr, amely funkcióját tekintve eltér a többi típustól. A fejen található tapintószőr kiemelkedik a szőrzetből, ugyanis hosszú és vastag, így könnyen észrevehető a szemek felett, a felső ajkakon és az állon alkotott nyalábja.

VEDLÉS:

A vedlés az a biológiai folyamat, amely során a kutya a környezeti, természeti változásokhoz alkalmazkodva a teljes szőrzetét lecseréli. A kutya évente kétszer vedlik. Télire hosszabb, sűrűbb és lágyabb szőrzetet növeszt, amely kevésbé vezeti a hőt, mint a nyári bundája. Amikor a szőrtakaró megöregszik, megérik, kihull. A vedlés során a kutya szervezetének megnövekszik a tápanyagigénye, ezért bőségesebb tápanyagtartalmú ételek fogyasztására van szüksége. A tudatosabb táplálás mellett azonban az állat a vedlési időszakban figyelmesebb gondozásra is szorul.

A vedlés típusai
A kutyák élete során háromféle vedlés figyelhető meg: az életkorral járó vedlés, az időszakos vedlés és az állandó vedlés. Az életkorral járó vedlés a kölykök növekedésével kapcsolatos. Legyen bármilyen kutyafajta, a kölykök szinte pelyhes, puha, rövid szőrrel születnek. Ekkor a szőrzetük még finomabb szálú és vékonyabb, mint idősebb korban. Aztán ahogy nőnek, a hosszú szőrűek fokozatosan megnövesztik a bundájukat, de a rövid szőrűek is változnak, lesimul a szőrzetük. Előfordul, hogy a kölyökszőrzet színe is megváltozik felnőtt korra, például az afgán agarak esetében a kölyökszőrzet fekete, míg később arannyá, szőkévé válhat, de fekete is maradhat.

Az időszakos váltás az időjárásváltozáshoz kapcsolódik tavasszal és ősszel. Tavasszal a téli dús és sűrű szőrzet törékennyé válik, fénytelen lesz és kiritkul a fedőszőr. Õsszel a vedlés nem olyan intenzív, azonban hosszabb ideig tart, mint a tavaszi. Ekkor hosszabb és sűrűbb bunda növekszik, amely pehelyszálban gazdag.

A harmadik vedléstípus a szüntelen vedlés, amely azt jelenti, hogy egész évben váltódik a szőr. Ez a vedléstípus leginkább a lakásban tartott kutyákra jellemző, hiszen az ő szőrük már nincs kitéve a természeti változásoknak, hőmérsékletingadozásoknak. A folyamat kizárólag a szőrhagymák érésének és elhalásának időpontjától függ. Ezeknek a kutyáknak nincs szükségük időszakos váltásra, mert szőrzetük alkalmazkodik az új körülményekhez: meggyengül a pehelyszál, illetve rövidülnek és vékonyodnak a fedőszőrök. Amennyiben a kutyát gyakran nyírják, trimmelik, kezelik, vagy fajtabeli adottságából kifolyólag a szőrzete finom és rövid, nehezen észlelhető a szőrzetváltás. Sokszor hallani, hogy vannak olyan kutyák, amelyek az év során egyszer sem vedlenek. Nagy valószínűséggel az ilyet ígérő tenyésztőknél is csupán a szőrzet alaposabb ápolásáról van szó, alaposabb megfigyeléssel észlelhető a vedlés.

Kopaszság
De mi a helyzet a kopasz kutyákkal? A szőrhullás lehet különféle betegségek kísérő tünete vagy öröklött tulajdonság. Milyen betegség okozhat ilyen tüneteket? Legjellemzőbb a hormonális betegségek esetében, de szőrhullás előfordulhat szopornyicában, cukorbetegségben szenvedő kutyusoknál, nemi szervbéli panaszok esetén vagy mérgezéskor is. Különösen a tallium, amely a patkányméreg alapanyaga veszélyes a szőrzetre nézve, ugyanis akár teljes kopaszságot is okozhat, ha a szervezetbe kerül. A kopasz kutya nem pusztul el, felépülésekor a szőr újra kinő. Öröklött szőrhullás a meztelen kutyáknál fordul elő, de okozhatja szoros rokontenyésztés is, leginkább a kis termetű kutyák esetében.

 

Nevelés és kiképzés:

 

RANGSOR ÉS JÁTÉK:

A játék szerepe az állatoknál sokkal fontosabb, mint azt elsőre gondolnánk. Az etológusok szerint ugyanis nem csak a fizikai fejlődésben, ügyességben és erőben van hatalmas szerepe a kölyökkutyák játékának, hanem a falkabeli hierarchia kialakulásában is. A kis állatok, ugyanúgy, mint a gyermekek, játék közben sokszor megpróbálják a dominanciájukat kifejezésre juttatni, legalábbis kísérleteket tesznek rá. A játékos verekedés során azt is megtanulja a fiatal állat, hogy melyik hierarchiai szinten áll a rangsorban, mely falkatársai alatt és felett. A játékos tanulás mindemellett kíméletes, a kölykök szinte sérülés nélkül megúszhatják. Az etológusok szerint megközelítőleg négy hónapos korra alakul ki a falkán belüli stabil rangsor. Ezután a játékos agresszió fokozatosan megszűnik és megjelenik helyette az alá- és fölérendeltséghez kapcsolódó magatartás.

Amikor a kölykök felnőnek a rangsor szerinti viselkedéshez, megtanulják a társas kapcsolatok szinte rituális kezelését, a falkában lecsökken, akár meg is szűnhet a marakodások száma. Ennek azonban feltétele, hogy minden falkatag ismerje a rangsorbeli helyét és ennek megfelelően viselkedjen. Éppen ezért egy jól működő, nyugodt falkát nem célszerű és nem könnyű átalakítani. Akár egy új kölyök társítása is agressziót válthat ki, amíg a verekedés során meg nem tanulja, hol helye az új társaságban.  Ennek az az oka, hogy a korábban jól működő hierarchikus sorrend felbomlik. Kennelen belül tehát nem érdemes átcsoportosítgatni a kölyköket. A verekedés természetesen elkerülhető különzárással, de erre semmi szükség, ha fiatal koruktól együtt tartjuk őket, hiszen így időben ki tud alakulni a rangsor még mielőtt az verekedésekbe fajulna.

Az alombeli játék tehát nagyon fontos szerepet játszik a társas kapcsolatokban, amelynek van még egy oldala: az érzelem, kötődés kialakulása. A kölykök az alombeli társaikhoz fognak ragaszkodni, legyen az kutya, vagy más, például macska. Ha egy kiskutya macskákkal nevelkedik egy alomban, idősebb korában is a macskákhoz fog ragaszkodni.

 

FÜRKÉSZÉS ÉS BŰVÖLÉS:

 A fiatal állatok a felfedezésnek, fürkészésnek, játéknak élnek, ennek során ismerik meg a környezetükben található dolgokat, élőlényeket, tapasztalatokat szereznek a világról. Megvizsgálják, foglalkoznak a környezetükkel.

De miért játszanak az állatkölykök? Több elmélet szerint a vadonban élő állatok, például rókák, farkasok, prérifarkasok a játékos mozdulatokat arra használják, hogy a közelben tartózkodó zsákmányt megközelítsék. Az ugyanis nem tudja mire vélni a játékos viselkedést, így a biztonságos távolságnál közelebb engedi a ragadozót. Ha elég ügyesen játszik a támadó, a préda akár el is indulhat felé. Nyílt terepen ez a trükkös megoldás az éhes állat egyetlen esélye arra, hogy zsákmányt ejtsen, hiszen ha túl korán indul el a nyílt terepen az áldozat felé, az elmenekül. A kutyakölyök játékának már más a célja. Õk csak olyankor játszanak, ha minden körülmény ideális: nem fáznak, nem éhesek, jól ismert, biztonságos helyen tartózkodnak, azaz ha nincs más tennivalójuk. Mindazonáltal a már tudatos, csalogató viselkedés is megfigyelhető bizonyos kutyák viselkedésében.

 

JÁTÉK A KISKUTYA ÉLETÉBEN:


Az etológusok és állatpszichológusok számára még nem teljes a kép arról, hogy a kutyakölykök játéka hogyan járul hozzá a későbbi magatartás kialakulásához, de abban egyetértenek, hogy a játék az „élvezeti” tényezőn túl ösztönösen hozzájárul a tanuláshoz, tanításhoz, az alkalmazkodó képesség kialakulásához.
Az ösztön szó nem véletlen, ugyanis a játék folyamán megfigyelt magatartás egyáltalán nem tudatos. A játék egy inger hatására indul, amelyet ösztönös mozdulatok követnek. Az inger lehet egy tárgy észrevétele, egy hívó hang, szó, mozdulat, stb., amely cselekvéseket szabadít fel, legyen az harapó, birkózó, rázó, futó, stb. A cselekvések a játék során gyorsan, átmenet nélkül is válthatják egymást, például a korábban felsorolt vadászatszerű mozdulatokat követheti akár szexuális jellegű játék is. A kölyökkorban sokat játszó, aktív és érdeklődő állat sokkal fejlettebb, értelmesebb, mint más állatok kölykei. Megtanulja a társas szerepekbeli viselkedést, például vezető, vezetett, kezdeményező, együttműködő vagy bármely más szituáció esetén. Ez szükséges ahhoz, hogy megismerje saját korlátait, megtanulja a szükséges alkalmazkodás fokát, idejét, a kommunikációt. A szituációs játékok a vadonban nélkülözhetetlenek a túléléshez, de a háziállatokból sem hiányozhatnak e tulajdonságok. 

 

BÜNTETÉS ÉS DICSÉRET:


A kutyákkal a gazda úgy tud jó kapcsolatot kialakítani, ha a vadon élő állatokhoz hasonló szokásokat követi, ha megpróbálja beleképzelni magát a megfelelő falkabeli szerepbe. Ha tehát a gazda fegyelmezni szeretné a kutyáját, kiskorától kezdve folyamatosan érvényesíteni kell a domináns szerepet, különben a kutya fog erre kísérletet tenni. Ilyen szempontból a kutya viselkedése nagyon hasonlít a vadon élő farkasokhoz. A domináns szereplő, tehát itt az ember időnként fegyelmezni, büntetni kénytelen az alárendelteket. Ez a módja annak, hogy hosszú időn át fenntartsa felsőbbrendű szerepét. A kölyökkutya játékokkal próbálgatja erejét. A játék megengedett, de a tiszteletlenség nem, hiszen ez a domináns szerep rombolásához vezető első pici lépés lenne.

Büntetés
Mi jár annak a bűnösnek, aki nem hallgat a kérő szóra, a „nem szabadra”? A vadonban a domináns fajok úgy büntetik a tiszteletlenkedőket, hogy a nyakbőrnél fogva megemelik és enyhén megrázzák a kölyköt. Ez a büntetés épp elég a tanításhoz, de vigyáznunk kell, nehogy minden apróságért ehhez az eszközhöz nyúljunk, hiszen nem egy félénk és szorongó állatot szeretnénk nevelni, csak fegyelmezettet. Sajnos a fizikai büntetés a legtöbb esetben elkerülhetetlen mivel a határozott és kemény szó sokszor teljesen feleslegesnek bizonyul. Nem szabad félni tehát a vadonbeli módszerek óvatos alkalmazásától.

Dicséret
A dicséret a nevelés sokkal fontosabb eszköze, mint a büntetés. A pozitív visszacsatolás minden esetben sokkal könnyebben éri el a hatását, mint a negatív. Minden adandó alkalommal érzékeltetni kell az állattal, ha jót cselekedett, azaz a dicséretet minél többször érdemes alkalmazni, mint nevelési eszközt. Olyannyira „túlzásba” kell vinni, hogy a büntetést követően, ha abbahagyta a rosszalkodást, érdemes egy erre vonatkozó dicséretnek is elhangoznia. Így tanulja meg, hogy mi a helyes viselkedés, de ami a fontosabb, sikerélménnyel gazdagodik, mert látja, hogy ez a gazdának is jó. 

 

A TÖKÉLETES TANÍTÓ


A kutyák tanításánál nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szagok világában élnek és az orrukkal tájékozódnak. Ez egy óriási különbség az ember és az állat között. Sok kutyatartó nem is gondol rá, hogy a kutya tanításánál mekkora előnyt lehet ebből a képességből kovácsolni. A kutya megismeri és megtanulja a körülötte élők szagát, erről ismeri fel őket, és ebbe fordítja bizalmát is. Gyakorlatilag ezzel tehető engedelmessé. Célszerű tehát lehetőséget biztosítani a szagok „megvizsgálására”, illetve a gazdi testközelébe engedni őket, hiszen ez egy jutalmazási eszközként is működik. A gyermeket is megjutalmazzuk egy öleléssel, puszival, ugyanez járhat a házi kedvenceknek is az ő módjukon, az orruknál megérintve őket.  

De hogyan is vehetjük hasznát a szaglás ilyen jól fejlett képességének? Érdemes az őt körülvevő dolgok illatával megismertetni. A szagok megismerésével természetesen azok tanításával a kutya felismeri a veszélytelen, ártalmatlan dolgok illatát, de észreveszi a mérgező és kártékony dolgokat is. Ebben nyújtanak óriási segítséget a rendőrkutyák.

A tapintás a kiképzés során segít bizonyos mozdulatok betanításában, de szerepe eltörpül a szemkontaktus és hangok mellett. Szerepe van a jutalom és a büntetés kifejezésében is. A szemkontaktus a legfontosabb kifejezőeszköz a kutya nevelésében, ugyanis a kutya követi pillantásunkat, a hatása alá került, szinte elbűvöli. A hang is rendkívül fontos, a megszokott hang és hangsúly csodákat művel. Annak ellenére, hogy nem a kimondott szó a fontos, hanem maga az ismerős, jól betanult hangsúly, érdemes szavakat betanítani neki, hiszen csak ugyanazzal a szóval fogjuk tudni azt a hangsúlyt megismételni, amit kutyánk ismer. Így szoktathatjuk parancsokhoz, tiltásokhoz, dicsérethez és szidáshoz. A szavak tehát figyelmeztetik és információt közölnek neki. A szavak mellett gyakori a füttyjelzés, amely legalább annyira hatékony lehet, mint egy-egy kifejezés. A hangokat testbeszéddel, például kézjelekkel egészítik ki a jobb kifejező hatás érdekében.

Lényeges, hogy a betanított parancsszavakat természetesen, nyugodtan, normális beszédsebességgel ejtsük ki. Nem érdemes hangosan vagy kiabálva parancsolni, az akár meg is zavarhatja. Eredményesebb, ha a füle a természetes hangszínünkön szokja meg az utasításokat. A jól begyakorolt hangeszközök a szemkontraktussal együtt varázserővel rendelkeznek, akár büntetést is kiválthatnak, segítségükkel elkerülhető a testi fenyítés.

Érdemes a szavak erejét a nevelés pozitív oldalán is kihasználni. Ezt nagyon egyszerűen megtehetjük dicsérő szavakkal. Érdemes még szavakkal bátorítani és figyelmeztetni is az állatot. A jól begyakorolt kiejtésű kis utasítások még jól jöhetnek: jól van, ügyes, gyorsan, ne, kész, stb. A betanítás során mindig a megfelelő pillanatban kell mondani a szót, hogy a kutya a megfelelő fogalmat párosítsa hozzá. A legjobb példa a „fuj” szó, amelyet nem szabad összekeverni az állat engedetlenségével vagy ügyetlenségével kapcsolatos fegyelmezéssel. Ez kizárólag a tiltást, megakadályozást kell, hogy jelentse. Egyértelműen és gyorsan kell reagálni az adott szituációkra. Az engedetlenség esetében a legjobban használható parancs a „gyere”, majd a feladat pórázon történő megismétlésével kezdhetjük előröl az okítást. A szemkontaktust végig tartsuk fent. A kutya folyamatosan olvas a gazdája szeméből.

 

A KIMONDOTT SZÓ

A kutya, mint az egyik leghűségesebb és ragaszkodóbb háziállat amellett, hogy tudatos és megfontolt, a háznál nem önállóan gondolkodó társ. A kutya engedelmességre képes és hajlandó állat, de vigyázat, a túl sok parancsolgatással áteshetünk a ló túlsó oldalára. A parancsokkal túlságosan lekorlátozott állat elvesztheti nyugalmát és kiegyensúlyozottságát, amelyre a rutintalan gazda még több utasítást adhat, így kialakul egy ördögi kör. A szeretettel körülvett állat az ésszerű feladatokat végrehajtja, sőt, hajlandó olyan dolgokat is megcsinálni kérésre, amelyet egyébként nem tenne meg, mert nem szereti azt a tevékenységet.

Az utasításoknál arra érdemes odafigyelni, hogy a kutya nem a szavakat érti, hanem annak hangzását, hangsúlyát és az ehhez kapcsolódó arckifejezést, testtartást ismeri meg. Összefoglalva egy jel fogja kiváltani az ingert, hogy végrehajtsa a feladatot, amely általában egy akusztikus és egy szimbolikus jelek együttese. A használt utasításokat mindig ugyanúgy kell mondani, hangsúlyozni, hogy könnyen megtanulja és felismerje. Ezért van az, hogy ha más ejti ki a jól begyakorolt parancsszót, a kutya nem feltétlen tudja, hogy hogyan kell reagálnia. A parancsszavakat váltogató gazda sem fog a nevelésben olyan gyorsan előrejutni, mint következetes társa. Ha elég hosszú időt tölt együtt a kutya és a gazdája, a kutya már nem csak a jól begyakorolt jeleket fogja megérteni, hanem úgymond fél szavakból is megérti gazdáját: egy-egy mozdulatsor, tekintet vagy hangsúly elárulhatja neki a gazdája gondolatát.

 

Táplálás:

 


A kutya etetése
A legtöbb kutya őseihez hasonlóan falánk és mohó. Vajon miért eszi túl magát egy ösztönlény?  Miért nem működnek az ösztönök az evés terén? Igazából jól működnek az ösztönök csak még nem alkalmazkodtak a háziállat léthez. A kutya őseinek gyomra alkalmas volt az élelembőség és éhezés váltakozását elviselni. Ha sok volt a táplálék, a kutya elfogyasztotta, hogy az ínségesebb időkre tartalékoljon. Ez a kutya falánkságának viselkedéslélektani magyarázata. Sajnos egyre gyakoribb a háziállatként tartott kutyák túlzott, vagy helytelen tápanyagbevitele, amelyről már nem az ösztönök, hanem a gazdák tehetnek, hiszen az ősi szokás szerint a kutya, ha kedvére való ételt kap, az utolsó falatig befalja. A háziasított kutyák jellemző betegsége a túltápláltság, de akad olyan példány is, amelyet rosszultápláltság miatt kell kezelni. Sajnos ezek a kis állatok a szeretet megszokott emberi megnyilvánulási formájának estek áldozatul. Gondoljunk csak a gyerekekre, akiknek kilószám veszik az édességet. A háziállatokat sokan hasonló, hosszú távon nem túl kifizetődő módon szeretgetik. A túltápláltság enyhe vagy súlyos problémákat okozhat, például légzési nehézségek, szív- és érrendszeri betegségek, anyagcsere-zavarok léphetnek fel, de előfordul vese- vagy bőrbetegség is, amely a túltápláltságra vezethető vissza.

Az etetés
A kutyát mielőbb hozzá kell szoktatni a táplálkozási ciklusokhoz: milyen gyakran, milyen jellegű ételt és mennyit kap. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy csupán a kutyusok kérő tekintete miatt „megszánják” és adnak még egy-két falatot, vagy nassoltatják minden alkalommal, amikor ők esznek. Nem érdemes ilyen jellegű koldulásra tanítani a házikedvenceket, mert leszoktatni nagyon-nagyon nehéz őket, másrészt az így elfogyasztott táplálék mennyisége mérhetetlen és követhetetlen. Új kiskutya befogadásakor érdemes rákérdezni az addigi etetésekre és csak fokozatosan átalakítani a megszokott rendet. Egy kiskutyát 4-5-ször kell táplálni egy nap, különben nagyon megterheljük az emésztőrendszerét. Ahogy nő, a napi étkezések száma egyre csökken, a napi háromszori étkezést megközelítőleg öt hónapos korára kell, hogy elérje, egy éves korára pedig elég, ha napi kétszer, majd egyszer eszik. Másfél éves korára tehát elég a napi egyszeri etetés, ha nem végez a kutya semmilyen „fizikai munkát”. Természetesen a dolgozó kutya számára nem elégséges ez a táplálás.
A kutya nagyjából hét-nyolc hónapos korára lesz képes feldolgozni a felnőtt táplálékmennyiséget, akkor a gyomra már alkalmas rá, testsúlya azonban még csak a felnőtt súly háromnegyedét éri el. Érdemes heti egy napot kihagyni az etetéseknél, azaz egy napi lé böjt, vagy koplalás javasolt. Ez azt jelenti, hogy aznap csak vizet kapjon az állat, esetleg egy kis tejet vagy 2-3 darab kekszet. Egy egészséges felnőtt kutyának nem árthat meg, cserébe viszont kevésbé válogatós módon, jó étvággyal fog enni másnap.
Fontos az etetés rendszerességének kialakítása. Érdemes minden nap ugyanabban az időben etetni az állatokat, így kialakul egy rendszer, amit szinte percre pontosan érez. Az etetés nagyon fontos a kutya életében, ez a nap fénypontja, a várva várt pillanat.  

A ragadozók fogazata, főleg az erősen fejletteké nem az édességek, sütemények fogyasztására fejlődött ki, de ami sokkal fontosabb, hogy bélrendszerük is alkalmatlan túlságosan sok növényi eredetű tápanyag hatékony feldolgozására. Az ő emésztési rendszerük a húsfélék fogyasztására készült fel, a gyomorsavak tökéletesen feldolgozzák és megemésztik azokat szinte korlátlan mennyisben. Nincs még egy olyan háziállat, amely ekkora hatékonysággal emészti a húst, mint a kutya. Annak ellenére, hogy a természetes tápláléka nem tartalmaz növényi eredetű tápanyagokat, mégsem javallott a háziállatoknál ezt követni. Az étrend összeállítását a kutya kora, fejlettségi szintje és teljesítménye kell, hogy meghatározza, de minden esetben hús és növényi anyagok vegyesen kell, hogy alkossák. A közhiedelem szerint a csontnak óriási jelentősége van, azonban át lehet esni a ló túloldalára. A túlzott csontfogyasztás székrekedést okozhat, sajnos ez sokszor súlyos következményekkel, állatorvosi bemutatkozással járhat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 FORRÁS:

www.akutya.hu

 

 
 

 

Képgaléria


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 22570
Hónap: 140
Nap: 4